EGYESÜLETÜNK

                             --------------------------------

Az ötlet 2008-ban született, azt követte 2010-ben a Württemberg Sándor Egyesület bejegyzése. Az egyesület tagjai olyan elhivatottságot érző emberek, akik felvállalták a huszárság hagyományainak, szabályainak, erkölcsi alapjainak életben tartását. A huszárság az ország legrangosabb fegyverneme volt. Magyar legényt aligha érhetett nagyobb dicsőség, minthogy huszárnak sorozták. S mi, a kései unokák ma büszkén és féltett kincsként őrzünk egy-egy elhomályosult, megsárgult fényképet, amelyen huszár öregapánk feszít nyalka mundérjában, kifent bajuszával.

                                 Erdőszentgyörgyi huszárok - 1892

Tevékenységünkkel igyekszünk bekapcsolódni a magyarság értékmegőrző és értékteremtő anyagi-szellemi építkezésébe. Erdőszentgyörgyön néhány éve elindult a Rhédey márkanév népszerüsitése.

                               

                                      A Rhédey család cimere

A huszárok bekapcsolódnak ebbe a folyamatba annál is is inkább mert szoros kötődése van a 6.Württemberg huszárezrednek Erdöszentgyörgyhöz.

A XIX században a Habsburg Birodalomban tizenkét huszárezred volt a hadseregben, ezek mind magyar alakulatok voltak. A huszárezredek a szokásoknak megfelelően hadrendi számmal és névvel voltak ellátva. A név az ezredtulajdonos nevére utalt. Az egyesületünk ezért, Württemberg Sándor hercegről, kapja nevét kinek felesége, az erdőszentgyörgyi gróf Rhédey Claudia. Württemberg Sándor 1804-ben, szeptember 9-én született, Lajos württembergi herceg fia volt. Sándor herceg Württembergben töltött rövid katonai szolgálat után, még nagyon fiatal korá­ban átlépett az osztrák hadseregbe, ahol rendkívül gyorsan haladt előre, úgy, hogy már alig 40 éves korában tábornokságig vitte. 1

                               

 

Terveink között szerepel:

-Minden olyan rendezvényen képviselni Erdőszentgyörgyöt ahol erre lehetőséget kapunk, nemzeti ünnepeinken, falunapokon, testvérvárosainkban
-Ünnepélyek, rendezvények, felvonulások, tiszteletadások fényének emelése, tartalmasabbá tétele, díszelgő tevékenység és rendezvénybiztosítás ellátása
-Eleget teszünk külföldi hagyományörző csoportok meghivásának és résztveszünk 1848-as szabadságharc emlékcsatáin  de nem maradhat el a csehországi Austerlitz-i csata, Székely Vágta és más hasonló rendezvényen való résztvétel sem.
-Egész napos katonai hagyományőrző rendezvények, bemutatók (hagyományőrző és huszárnapok) szervezése vendég hagyományőrzők részvételével, felvonulással, harci jelenetekkel, huszárversenyekkel, kézműves foglalkozásokkal, vásárral, az események részletes bemutatásával.
-A huszárság történelmi és kulturális értékeinek bemutatását, úgy szűkebb pátriánkban, mind nemzetközi szinten.
- A huszárezredhez kötődő ismeretek megszerzése és terjesztése, az ember és ló ősi, de csaknem elmúlt kapcsolatának felkarolása éppúgy cselekvési programjának részét képezik, mint az egyéb katonai hagyományőrző szervezetekkel történő kapcsolat kiépítése.

 

Az egyesület, Württemberg Sándor hercegről, kapja nevét, kinek felesége, az erdőszentgyörgyi gróf Rhédey Claudia.

Württemberg Sándor 1804-ben, szeptem­ber 9-én született, Lajos württembergi herceg fia volt. Sándor herceg Württembergben töltött rövid katonai szolgálat után, még nagyon fiatal korá­ban átlépett az osztrák hadseregbe, ahol rend­kívül gyorsan haladt előre, úgy, hogy már alig 40 éves korában tábornokságig vitte.

Mint tábornok az 1859-ki hadjáratban is részt vett, hol a 16-dik hadtestet vezényelte. 1833-ban ez ezred Stiriában Radkersburgban állomásozott, míg a 6-ik huszárezred akkor Austerlitz morva városból Bécsbe lett áthelyezve.

A császári királyi 6. huszárezredet 1734-ben gr. Károlyi Sándor lovassági tábornok, volt kuruc generális állította fel saját költségén. A napóleoni háborúk végéig különböző „ezredtulajdonosok” neve alatt vitézkedtek huszáraink, 1814-ben pedig a Habsburgok I. Vilmos Württembergi koronaherceget, majd királyt nevezték ki „tulajdonosnak”. Innentől 1849-ig azután meg is tartotta elnevezését a felerészben idegen nemzetiségű tisztikar, és a Tiszántúlról származó színmagyar legénység, akik „Vürt-embereknek” hívták magukat… "

1915-ben az összes ezred nevét megszüntették. Ezután az alakulat Császári és Királyi 6. Huszárezred néven szerepelt. Ezt a gyakorlatban nem tudták kivitelezni, mivel a háború miatt bevezetett költségcsökkentés nem tette lehetővé új nyomtatványok és pecsétek készítését.

A 6. Württemberg Huszárezred: a honvédsereg egyik legjobb lovasezrede. Hagyományos hadkiegészítési területük az Észak-Tiszántúl. A hatos huszárok 48 tavaszán Galíciában állomásoztak, ahonnan az ezred 2. százada Lenkei János vezetésével május végén szökve jött Magyarországra. A század júliusban már a Bácskában harcolt a szerbek ellen. Később az egész ezredet hazavezényelték. Az ezrednek több kitüntetettje is volt, Lenkei és Répásy Mihály őrnagyból tábornoki rangig vitte. Harcoltak a Temesközben, ott voltak Pákozdnál, részt vettek az erdélyi harcokban, így a piski csatában is, egyik osztályuk pedig a Csallóközben küzdött. Az ezred egyes részei Komáromban maradtak, és csak október 3-án tették le a fegyvert.
Vezénylői a Württemberg huszárezrednek az 1848/49-es szabadságharcban
Szeptembertől Répásy Mihály őrnagy-ezredes, novembertől Vécsey Ágost gróf ezredes, januártól Hertelendy Miklós alezredes-ezredes, májustól Mándy Ignác alezredes-ezredes, augusztustól Prihoda János alezredes

Az ezred becsülettel és vitézséggel teljesítette kötelességét a hazáért, a több mint egy év alatt majd 1800 huszár viselhette a „Vürt-ember” megtisztelő elnevezést, és mintegy 400-an áldozták ifjú életüket a szülőhazáért és a szabadságért. Az ellenfél tisztjei aggódva figyelték, hogy a másik oldalon vannak-e Württemberg-huszárok. A magyar legénységű század katonái utolsóként, 1849. október 3-án szálltak le hű lovaik hátáról, és sírva ölelték meg utoljára azokat, letették a fegyvert a túlnyomó erejű ellenség előtt. A végső summázat szerint ők voltak a szabadságharc legjobb huszárezrede, vérükkel szolgálták meg nemcsak kortársaik, hanem a mi elismerésünket is.

"Mindenkor a magyar huszárt tartották a világ legjobb lovas katonájának. Irigyelték, utánozták. Mert a huszár mindenkor egy volt a nemzettel. Ennek oka, hogy a lovas szellem elvei a magyar ember tulajdonságaival és észjárásával azonosak voltak. Ez tartotta benne ébren jellegzetes elemét, a virtust, a leleményességet, a cseltevést, a gyors rajtaütéssel az ellenség meglepését, a halált megvető bátorságot, a kitartó küzdést és az ellenfél csodálatát is kivívó lovagias magatartást."Halasy-Nagy Endre

 

 

     Vezénylői a Württemberg huszárezrednek az 1848/49-es szabadságharcban

 6. avagy Württemberg Huszárezred: a honvédsereg egyik legjobb lovasezrede. Hagyományos hadkiegészítési területük az Észak-Tiszántúl. A hatos huszárok 48 tavaszán Galíciában állomásoztak, ahonnan az ezred 2. százada Lenkei János vezetésével május végén szökve jött Magyarországra. A század júliusban már a Bácskában harcolt a szerbek ellen. Később az egész ezredet hazavezényelték. Az ezrednek több kitüntetettje is volt, Lenkei és Répásy Mihály őrnagyból tábornoki rangig vitte. Harcoltak a Temesközben, ott voltak Pákozdnál, részt vettek az erdélyi harcokban, így a piski csatában is, egyik osztályuk pedig a Csallóközben küzdött. Az ezred egyes részei Komáromban maradtak, és csak október 3-án tették le a fegyvert.

Szeptembertől Répásy Mihály őrnagy-ezredes, novembertől Vécsey Ágost gróf ezredes, januártól Hertelendy Miklós alezredes-ezredes, májustól Mándy Ignác alezredes-ezredes, augusztustól Prihoda János alezredes.

A Sára Sándor rendezésében keszult  80 Huszár (1978) cimü film, a Württemberg Huszárezredből kivált  Lenkey század hazatérését mutatja be, itt látható:  https://www.youtube.com/watch?v=76BoKooapRo

 

                   

 

                   

 

Alapelvek:

A huszár nem csupán fegyvernem, hanem teljes emberi létezésmód. A legtisztább, erkölcsös életű, hazugságot, idegenmajmolást nem tűr.
1. 18. életévét betöltve, valamint a próbaidő lejártával, rendelkezzen hiteles és korhű egyenruhával és felszereléssel.
2. Legyen megbízható, kötelességtudó, fegyelmezett pontos.
3. Legyen hűséges a csapatához, szolgálatkész, hasznos, segítsen másokon.
4. Legyen barátságos, tekintse testvérének bajtársait.
5. Az állatok barátja, tekintse lovát társának, ápolja, kímélje azt.
6. Legyen előzékeny és engedelmes.
7. A nehézségeket viselje jókedvvel derűvel.
8. Legyen bátor, tiszta gondolkodásában, szavaiban és cselekedeteiben.
9. Legyen Istenhívő.
10. Megfogadja, hogy nem hoz szégyent csapatára, az egyenruhát méltatlanul és alkalomhoz nem illően nem viseli.
11. A csapata és a katonai hagyományőrzés érdekeit előbbre tartja a saját érdekeinél.
12. A hagyományőrző felettesei határozatait és kéréseit feltétel és vita nélkül teljesíti, tudva azt, hogy ezzel nemzetét és nemzetisége önbecsülését és jövőjét szolgálja.
13 Saját értékeit, szabadságát becsülő ember.

 

Ehhez tartsuk magunkat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Oldal: Egyesületünk
6.Württemberg Huszárok - Erdőszentgyörgy - © 2008 - 2024 - wurttemberg.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat