6.Württemberg Huszárok - Erdőszentgyörgy
A Württemberg Sándor Egyesület tagjai olyan elhivatottságot érző emberek, akik felvállalták a huszárság -mint népünk történelmi értékeinek megtestesítője - hagyományainak, szabályainak, erkölcsi alapjainak életben tartását
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
A múlt hét végén érdekes és értékes esemény zajlott a Kis-Küküllő mentén: első alkalommal rendeztek huszár-toborzót és emlékeztek az 1848–49-es forradalomban elesett egyik nemzetőrre.
Dósa Lajos nemzetőrségi őrnagy tiszteletére emléktáblát állítottak szülőháza falán
Fotó: Kovács Árpád
Az eseménnyel a szervezők szeretnék feleleveníteni az egykori huszártoborzókat. Hajdanán a verbuválás vagy toborzás lényege az volt, hogy meggyőzzék a férfiakat, legényeket, hogy vállaljanak hadiszolgálatot. A népszerűsítés nyilvános helyeken (akár kocsmákban is) történt. Kossuth Lajos kormánya 1848-ban meghirdette a magyar hadsereg felállítását, de ezt a semmiből kellett megtenni, ezért toborzó csapatok indultak szerte az országba. Ha a verbuválás nem volt sikeres, és nem akadt elég önkéntes, akkor kötéllel fogtak katonának való férfiakat. Aki ivott a király borából, azaz ajkaival érintette a kulacsot, az három évre elkötelezte magát a honvédségbe, ellentétben a császári haddal, ahol húsz év volt a szolgálat. Aki belépett a katonák sorába, felpénzt kapott, húsz pengő forintot, ami akkor egy fejőstehén árának felelt meg. Így sikerült Magyarországnak egy év alatt 176 ezer katonát és alig harmincéves átlagéletkorú vezérkari csapatot kiállítania, amely megállította Európa akkori legnagyobb haderejét, az osztrák hadsereget.
Ezt a toborzást játszották el az erdőszentgyörgyi 6. Württemberg-huszárezred tagjai, akik az eső ellenére szombaton zeneszó kíséretében végigjárták Makfalvát, Hármasfalut, Erdőszentgyörgyöt, Kibédet, megálltak egy-egy téren, ahol a helyi legénykék, a „regrutajelöltek” táncoltak, a huszárok kiválasztották a legügyesebbeket, akik ihattak a király borából, majd térdre ereszkedve mondták el az esküt: „Hazánknak esküszünk magyarságunk védelmére! Utolsó csepp vérünkkel készek vagyunk, elszánva azt mindenkor, feláldozásával oltalmazni, mert az minket azon felszólítással hív, hogy aki őt megmenteni nem siet, az cudar, az nem magyar!” – tudtuk meg Báthori István hagyományőrző huszárkapitánytól, a Württemberg-huszárezred vezetőjétől és a Württemberg Sándor Egyesület elnökétől.
Felelevenített hagyomány: szombaton a legénykék ittak a király borából, jelképesen beléphettek a honvédségbe
Fotó: Ambrus Emese
Vasárnap csatlakoztak hozzájuk a marosvásárhelyi 9. huszárezred és a 15. Mátyás-huszárezred tagjai, torboszlói lófők és székelyudvarhelyi hagyományőrző huszárok, akik a helyiekkel együtt emléktáblát avattak Makfalván az 1848–49-es szabadságharcban elesett Dósa Lajos nemzetőrségi őrnagy tiszteletére. Az emléktúrát és táblaavatást méltató Vass Imre polgármester ismertette a hős élettörténeti adatait: 1820 táján születhetett Makfalván, az 1832-ben elhunyt Dósa Dániel földbirtokos családjában. Testvére volt Dánielnek, aki alkirálybíró is volt, Karolinának, akinek férje találta meg Makfalva legrégebbi írásos említését, valamint Árpádnak, akinek festményét az 1970-es években találták meg a család múzeummá alakított kúriája padlásán, és akinek fiai jelentős szerepet játszottak a két világháború közötti időszakban az egyházi iskolák (többek közt a makfalvi) támogatásában. A polgármester felvetette az ötletet, hogy a jövőben emlékoszlopot állítsanak a nemzetőrségi őrnagynak és minden makfalvinak, akik életüket áldozták a szabadságharcban.
Vasárnap délután ügyességi versenyt is rendeztek, amelynek célja a mai hagyományőrző huszárok lovas tudásának felmérése és jó példa mutatása. A huszároknak a kijelölt pályán olyan próbákat kellett teljesíteniük, amelyekkel elődeik is valamikor találkozhattak: akadályokat ugrattak át, karddal „törökfejet” ütöttek le, koszorút szereztek, felütött botok között vagy szalagos kapun át vezették lovaikat, lóháton ittak, lovaikat tolatták. A versenyben a legügyesebbnek a bözödi Vas Árpád Württemberg-huszár bizonyult. Ezt követően a küküllőmenti gazdák számára rönkhúzató lovas versenyt rendeztek, amelyen a kibédi Szilveszter Csaba állatai bizonyultak a legerősebbnek.
A rendezvényt a Maros Megyei Tanács, Erdőszentgyörgy és Makfalva önkormányzatai támogatták, a szervezők az erdőszentgyörgyi Százfonat Egyesület segítségét is élvezték.
Lovas emléktúra Petőfi nyomában
Népújság 2019-07-29
Idén is megszervezte a Bem–Petőfi lovas emléktúrát az erdőszentgyörgyi Württemberg Sándor Egyesület. Célja bejárni azt az utat, amely Petőfit a végzetes 1849-es csatába vezette, illetve feleleveníteni azoknak a napoknak az eseményeit. Idén hat Württemberg-huszár indult útnak: múlt pénteken délután az Erdőszentgyörgy központjában elhelyezett emléktáblánál koszorúztak, ugyanis azon a helyen állt egykor az a fogadó, amelyben Petőfi is megpihent.
Útjuk először Bözödre vezetett, itt megszálltak, majd szombaton kora reggel útnak indultak Székelykeresztúr felé, innen pedig Fehéregyházára. Meglátogatták a Petőfi-múzeumot, majd ennek kertjében sátoroztak le. Másnap részt vettek a turulmadaras emlékműnél tartott megemlékezésen, ahol két gyalogos és három lovas huszár állt díszőrséget. „Az 1897-ben felavatott emlékmű mellett, bár még várt ránk a visszaút, utunkat befejezettnek nyilváníthattuk, kitűzött célunkat elértük. Ennek dacára nincs hurráhangulat, a történelmi környezetben inkább megilletődöttek vagyunk” – mondta el lapunknak Báthori István hagyományőrző huszárkapitány, szervező, az egyesület elnöke, hozzátéve, hogy azokon a településeken, ahol átvonulnak a túra alkalmával, tudatosítani szeretnék a történelmünk kiemelkedő eseményeire való közös emlékezés fontosságát. „Azáltal, hogy végigjárjuk azt az útvonalat, amely Petőfit a végzetes csatába vezette, a szabadságharc történéseit emberközelibbé tudjuk varázsolni. Bem és Petőfi méltatása mellett arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a huszárok által képviselt értékek napjainkban is nagyon fontosak a magyar nemzet számára.”
A hazavezető utat Nagysolymos és Lóc érintésével tették meg a huszárok. Emlékérmet is átvehettek, hiszen a legnagyobb hőségben és huszáröltözetben lóháton megtenni mintegy százötven kilométert felér egy teljesítménytúrával. Nem hatalmas a táv, és edzettségük révén nem is annyira fizikailag, mint inkább szellemileg fárasztó egy ilyen lovaglás – toldotta meg Báthori István.
Az emléktúra támogatója Erdőszentgyörgy önkormányzata volt.
- Népújság Gligor Róbert László
Hagyomány, történelem, nóta, néptánc, elegancia - Zona TV
December 14-én, Bözödön a 6. Württemberg huszárezred gálaestre és huszárbálra hívta meg a környékbeli lakosokat, és nemcsak. Hagyománynak megfelelő népviseletben várták a hölgyeket és urakat, akik szép számban meg is jelentek eme színvonalas rendezvényen, őket elkísérve gyerekeik, családtagjaik. A környékről meghívott néptáncosok egy-kettőre táncra perdültek, mindenki arcára mosolyt csaltak és jókedved varázsoltak. A bözödi kultúrotthonban a falatozás ideje alatt a zenekar ismert nótákat húzott, a vendégek pedig a Küküllő menti boraik melett jókedvvel nótázgattak és kocintgattak egymással. A konferálás után fellépések sora következett. A színpadon elsőként a 6. Württemberg huszárezred hagyományörző táncát tekinthette meg a közönség, de az újjonnan alakult Bözödiek néptánccsoportja Pal Imola Gabriella koordinálásával- is nagyon szép előadást tartott, hatalmas taps jutalmazta alakításukat. Fellépett többek között a Százfonat is de a Backamadarasi táncosokat is meg kell említenünk, hiszen úgy járták a táncot, hogy a publikum csak csodálni tudta őket es vastapssal illetni előadásukat, tánctudásukat. Azért mégis csak a huszárok voltak azok, akik eleganciájukkal sokak szemét megcsillogtatták, nem volt ahogy nem rájuk figyelni a bál minden egyes percében. A huszárokat , vitézeket csak csodálták és csodálták a mulatozók. A Bözödön megtartott gálaest és huszárbál fénypontja a huszáravató volt, ahol négy huszárt avatott fel a két vitéz úr és a huszárok kapitánya, Báthori István, hagyományokhoz híven. Mókásan kezdődött az első huszár felavatása: „Egy Huszárnak 4 veséje van: egy jobb vese egy bal vese, egy hitvese és egy kedvese!”-hangzott el, majd nyeregre fektették a huszárokat és elverték ülepüket. Aztán szigorúbbra fogták a huszáravatót és tisztességel felavatták az új huszárokat Bözödön. Borral szentelték meg a felavatást. A szerevezők közül a sokak által Anikónéniként (László Anikó)ismert bözödi lakos elmondta, hogy szeretnék megőrizni a huszár gálaest évzáró bál jellegzetességét, ugyanúgy ragaszkodnak a hagyományos viselethez és a hangyományokhoz is a jövő évi bálra tekintve.
Zona TV (írta: Berecki Zoltán, lektorálta: Péter Orsolya)
Az egyenruha kötelez - Népújság
A Székelyföld távolabbi vidékein már évtizedek óta megszülettek az első hagyományőrző huszárcsapatok, pár éve azonban Maros megyében is egyre többen öltik magukra a szemet gyönyörködtető egyenruhát, amely lelkületében is megváltoztatja, kiegyenesíti viselőjét. A nyáron a mezőpaniti, pár hete a gernyeszegi huszárokat avatták, vasárnap pedig az erdőszentgyörgyi ezred avatóünnepségére került sor.
„Dicső őseink iránti tisztelettel és utódainkért érzett felelősségtől vezérelve fogadom, hogy napjaimat a Szent Korona isteni törvényeihez igazítom, családom és környezetem felemelkedésén munkálkodom, segítek megőrizni múltunk hagyatékából mindent, ami megtart és előre mutat. Hűséges leszek csapataimhoz, nem hozok szégyent bajtársaimra, mert tudom, hogy velük, valamint emberi tartásommal, fegyelemmel példát mutatva nemzetünk önbecsülését, jövőbe vetett hitét és feltámadását szolgálom mind Székelyföldön, mind az egész Kárpát-medencében. Isten engem úgy segéljen!” – hangzott el a huszáreskü vasárnap délben az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastélynál. A hétvégi kastélynapokkal egybekötött ünnepi eseményen a helyi ötfős 6. Württemberg Sándor-huszárezred csatlakozott a székelyföldi hagyományőrző huszárcsapatokhoz.
A zászlószentelésre és huszáravatásra hivatalos csapatok – a 9. Magyar Királyi Honvéd Huszárezred marosvásárhelyi és mezőpaniti csapata, a 15. Mátyás-huszárezred szovátai, gernyeszegi, havadi és marossárpataki csapata, illetve a torboszlói székely kopjás lófők – szombaton délután érkeztek meg a Rhédey-kastély udvarára, ahonnan szálláshelyükre, a Lóci fogadóhoz vonultak. A szombati rendezvénysorozat a Rhédey-kupáért játszott kispályás futballmérkőzésekkel indult, közben a kastély pincéjében Erdőszentgyörgy történelmi épületeit bemutató fotókiállítás nyílt, illetve a helyi kézművesek is közszemlére bocsátották hagyományos és újszerű alkotásaikat. A szebbnél szebb szőttesek, hímzések, horgolt terítők, faragások mellett gyurma ékszereket, illetve quilling-, azaz papír-csíktechnikával készült kompozíciókat is megcsodálhatott a betérő, aki pedig múltbeli kalandozásra vágyott, bejárhatta a Rhédey család egykori otthonát. Az évek óta felújítás alatt álló, körülbelül 90 százalékban restaurált kastély történetét Szabó Ferenc, a Württemberg Sándor Egyesület alelnöke idézte fel az érdeklődőknek. A kastélynapokat második alkalommal szervezték meg, legelőször tavaly, Rhédey Claudia mellszobrának felavatásakor került sor a rendezvényre – emlékeztetett Csibi Attila polgármester. A városgazda örömét fejezte ki, amiért szinte valamennyi helyi civil szervezet bekapcsolódott a huszáravatóval egybefonódott kastélynapok megszervezésébe, illetve azért is, amiért pártállástól függetlenül minden magyar részt kívánt venni a kétnapos ünnepségen.
– Ez azért is olyan fontos, mert akkor vagyunk igazán erősek, ha együtt tudunk gondolkodni, jövőt tervezni – hangsúlyozta a polgármester.
A három éve megalakult Württemberg Sándor Egyesületről, melynek keretében a Württemberg-huszárezred is létrejött, Szabó Ferenccel beszélgettünk.
– Az egyesület a Rhédey név megismertetése, megőrzése érdekében született, Württemberg Sándor ugyanis Rhédey Claudia férje volt. Ma már tér, park viseli Rhédey Claudia nevét. Württemberg Sándor fiatal korában az osztrák hadseregnél szolgált, ahol 40 éves korára tábornoki rangra emelkedett. 1850-ben a Bécsben állomásozó huszárezrednek, a honvédsereg egyik legjobb ezredének tulajdonosa lett – tudtuk meg Szabó Ferenctől, aki a huszárlét mai jelentőségéről is szólt.
– A 6. Württemberg Sándor-huszárezred tagjai felvállalták a huszárság erkölcsi alapjainak, hagyományainak, szabályainak életben tartását. Az egyenruha kötelez – szögezte le az egyesület alelnöke, majd azt is elmondta, hogy az öt erdőszentgyörgyi huszár teljes felszerelését adományokból, illetve pályázatokból biztosították, a huszárruha ugyanis 3-4 ezer lejbe kerül.
Vasárnap délelőtt ünnepi istentiszteletre került sor, ezt követően pedig elkezdődött a hivatalos megnyitó, melyen Csibi Attila polgármester, Szabó Ferenc egyesületi alelnök, Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke, Bíró Zsolt, az MPP elnöke, illetve Sógor Csaba EP-képviselő köszöntötte a huszárokat.
– A huszárlét több mint egy díszruha viselése, ez magyarságunk jelképe – hangzott el az ünnepi beszédek alatt.
Az erdőszentgyörgyi huszárcsapat eskütételét Báthori István százados, a huszárcsapat vezetője vezette le. Az ünnep hangulatát Pál Imola katonadalokkal, Antal Imre és Antal Ágnes kuruc dalokkal, Meleg Vilmos színművész verses összeállítással emelte. A zászlóavatást követően – melyen a díszszegeket Ferencz István erdőszentgyörgyi katolikus plébános, Gáspár György református lelkész, Sógor Csaba EP-képviselő, Csibi Attila polgármester, Miholcsa József alezredes, Báthori István százados, a tisztikar nevében Bodó Benjámin, a legénység nevében László István verte be – az egybegyűltek megkoszorúzták Rhédey Claudia szobrát. A továbbiakban Ráduly János Erdőszentgyörgy névadóiról tartott előadást, a gyerekeknek pedig Küküllő menti mesékkel szerzett kellemes pillanatokat. Az ünnepség keretében Wesselényi Kata hímzett abroszainak bemutatására is sor került, de íjászat, ostorfonás és fegyverbemutató is volt. Az eseményt Miholcsa József alezredes előadása, Csizmadi Kinga és Tar Csaba koncertje, a Százfonat néptáncegyüttes, illetve a parajdi fúvószenekar produkciója gazdagította.
A szerzőről
Huszárokat avattak Erdőszentgyörgyön (Székelyhon)
| 2013.09.16. [16:48] |
Lassan Marosszéken is lehet huszártoborzót rendezni, mint a két szomszédos székely megyében. Vasárnap Erdőszentgyörgy és a Kis-Küküllő mentén avattak huszárokat.
Rhédey Claudia férjéről, Württemberg Sándorról vette nevét a szentgyörgyi csapat
Régóta várták az erdőszentgyörgyiek, hogy a Rhédei téren, a Rhédei-kastély előtt, Rhédei Claudia szobra közelében huszárokat avassanak – mondta el Szabó Ferenc, a Württemberg Sándor Egyesület alelnöke. Ezen óhajuk beteljesülhetett a hétvégén, amikor a Kis-Küküllő menti kisvárost huszárok lepték el, majd vasárnap reggel a parajdi fúvószenekar kíséretében bevonultak a kastély udvarára. Amikor a Petőfi utcán felvonultak, sok idős személy szemébe könny szökött, és mondogatták: „Ezt is megértük, hogy magyar huszárok vonulnak Erdőszentgyörgyön”. A Vámos-hídnál azt mondta egy idős férfi: „Megmondta nekem a nagyapám, hogy ezek még egyszer visszatérnek” – idézte fel a ritka pillanatokat Csibi Attila Zoltán polgármester, aki köszönetét fejezte ki, hogy a város egy huszárezreddel gazdagodott, továbbá arra biztatta a huszárokat: kellő alázattal, de teljes büszkeséggel vállalják azt, amik, és vigyék tovább a kisváros hírét, „ahol van amit tenni azért, hogy megmaradjunk, hogy neveljünk egy olyan társadalmat, amire büszkék lehetünk” – emelte ki az elöljáró.
Vasárnap délben istentisztelet után az erdőszentgyörgyi kastély udvarán felsorakoztak a torboszlói kopjás lófők, a marosvásárhelyi 9. magyar királyi honvédezred marosvásárhelyi és mezőpaniti csapatai, a 15. Mátyás huszárezred szovátai, marossárpataki, gernyeszegi és havadi csapatai, valamint a marosvásárhelyi 23. határvadász zászlóalj hagyományőrzői, de itt volt a gyergyószentmiklósi 11. székely határőr zászlóalj képviselője is – ők mindannyian az erdőszentgyörgyi 6. Württemberg ezred huszárainak avatására gyűltek össze a szép számú tömeggel egyetemben.
Ki a huszár?
Ünnepi beszédében Sógor Csaba, az Európa Parlament képviselője hangsúlyozta: az erő, tisztesség, becsület, haza, ló, áldozat, hősiesség olyan fogalmak, amely nemcsak a huszárokat, de a magyarokat is megtartotta a Kárpát-medencében. Ma is vannak ebben az országban olyanok, akik nem nézik jó szemmel, hogy hagyományőrző huszárezredek alakulnak, hogyha emberek, közösségek az egykori katonai szellem, az erő, tisztesség, hazaszeret, önfeláldozás fogalmai köré fonják életüket – figyelmeztetett a politikus.
Brassai Zsombor, a megyei RMDSZ elnöke szerint hagyományaink, kultúránk, nemzeti identitásunk legújabb őrzője a huszárság, amely egyben olyan hadtörténeti érték, amely végigkísérte elmúlt ezer évünket, bár csak Mátyás király óta jegyzik őket. A huszárok ma nem díszként vannak jelen, hanem hisznek abban az erkölcsi rendben, bátorságban, hazaszeretetben, ami meghatározta a huszárság tekintélyét évszázadokon át Európában.
Biró Zsolt, az MPP elnöke olyan katonaként határozta meg a huszárt, aki a szabadságharcban nemzeti jogainkért harcolt, már-már nemzeti jelkép, amely végigkíséri történelmünket. Ezért a 21. században huszárruhát ölteni nemcsak hagyományőrzés, és az egyenruha sem romantikus díszlet, hanem erőt sugároz, azt üzeni: a huszár tudja mit akar. Nem többet, de nem is kevesebbet, mint ami őt megilleti, de azért ha kell, harcol is.
Eskütétel, zászlóavatás
Az ünnepi beszédek után Meleg Vilmos színművész mély tartalmú irodalmi összeállítását hallgathatta végig a közönség, katonadalokat énekelt Pál Imola, Kossuth-nótákat az Antal házaspár. Miholcsa József huszár alezredes előtt Báthori István, a Württemberg huszárok kapitánya tette le esküjét, majd levezette bajtársai fogadalomtételét is. Ezután a lányokat jelképező és a lobogóra vigyázó zászlóanya, Ambrus Emese kötött szalagot a zászlórúdra, amelybe ezután beverték a vezető személyeket vagy méltóságokat jelképező szegeket is. A díszszegeket a Szentháromság nevében Gáspár György református tiszteletes, Csibi Attila Zoltán a város, Miholcsa József a magyar katonai hagyományőrzők, Báthori István százados a csapat, Bodó Benjamin a tisztikar, László István a csapat nevében ütötte bele a zászlórúdba. A csapatok zászlaik összeérintésével jelezték, hogy az újonnan felesküdött huszárokat befogadták köreikbe.
A Rhédeyekre emlékeznek
A himnuszok eléneklése után a tömeg Rhédey Claudia kastély mellett álló szobránál emlékezett meg a szülőföldszeretet és szépség nagyasszonyáról: koszorúkat helyezett el a Württemberg huszárezred, a városvezetők, a helyi és megyei RMDSZ, az MPP, a Százfonat és Bodor Péter egyesületek, valamint a helyi kézművesek.
Az ünnepség után Báthori István helyi huszárkapitány a Székelyhonnak elmondta: a Rhédey „márkanevet” szeretné erősíteni a Württember Sándor Egyesület, aki Rhédey Claudia grófnő férjéről vette nevét, és az általa egykor vezetett huszárezred hagyományait viszi most tovább. Az első huszárruhákat idén januárban készítették el, ma Báthori mellett esküt tehetett László István, Kovács Levente, Berei Vencel és Kállai Csaba is. Van két regrutájuk is, és a huszárezredet mindenképpen bővíteni szeretnék. Ez azonban két tényezőtől függ: az első a legénység, ugyanis elég kemény feltételeknek kell megfelelniük az újoncoknak és ki kell bírni az egyéves próbaidőt. Második tényező a pénz, ugyanis csak akkor lehet a regrutából huszár, ha egyenruhát tudnak adni rá, márpedig ez nem olcsó dolog: egy egyenruha elkészítése ezer euróba kerül!
Kastélynapokat is tartottak
Vasárnap délután vezetett kastélylátogatást lehetett tenni, Berecki Klára és Csizmadi Kinga komolyzenei hangversenyt is adott, Ráduly János kibédi nyugalmazott tanár, néprajzkutató pedig helytörténeti előadást tartott, amelyben azt próbálta bizonyítani, hogy a település az “erdő” előnevet nem a dombokat övező fákról, hanem az itt élő birtokos családtól kapta, ugyanis a kolozsmonostori konvent iratai már a 15. században emlegetik „néhai Erdew Zent Gherghy Erdew Sigmond” urat. Ugyanakkor a helyi református templom egyik pillérén talált rovásírás feliratot is ismertette, amelyet ő az Árpád-korra, a 13. századra vezet vissza, szerinte a feliratot tartalmazó követ a többször átépített templomban mindig “újrahasznosították”.
A kastély pincéjében több kiállítást is meg lehetett tekinteni: panorámaképeket a városról, régi erdőszentgyörgyi fotókat, helyi kézművesek munkáit: fafaragásokat, horgolt csipkét, szőttest, szalmaképeket, quilling és gyurmaékszereket, gobelaint, és Szekeres Margit néni nem felejtette elkészíteni a hagyományos helyi farsangi süteményt, a „perémest” sem.
Székely ízekkel Brüsszelben (Háromszek.ro)
Szintén nagy sikerük volt a kézdivásárhelyi mézespogácsáknak és az előpataki ásványvíznek, amelyeket népviseletbe öltözve kínáltak a vendégeknek. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke szerint a magyar kultúra Székelyföld kultúrájával együtt teljes: „Fontos számunkra, hogy Székelyföldet történelmében, gasztronómiájában és természeti szépségében önálló régióként ismertessük meg. Ez nemcsak a turistaforgalom növelésének szempontjából lényeges, hanem saját identitásunk miatt is. De főképp azért, hogy lássa ország-világ: Székelyföld érdekes színfoltja, önálló régiója Európának.”
,,Tűzben, vérben, virtusában égve, ezer csatából egyenest az égbeszáguldott egykor a magyar huszár!” Ilyen nemes és bátor gondolatok jegyében alakult meg Erdőszentgyörgyön a 6. Württemberg Huszárezred. Ezzel több éves álom vált valóra a kisvárosban, ugyanis már 2008-ban megszületett a huszárhagyományok felelevenítésének ötlete. 2010-ben sikerült egy egyesületet is bejegyezni, Württemberg Sándor néven. Ennek tagjai felvállalták a huszárság hagyományainak, szabályainak, erkölcsi alapjainak életben tartását. Az egyesületen belül létrejött huszárezred viszont hivatalosan csak idén alakulhatott meg, elsősorban anyagi gondok miatt, ugyanis egy teljes huszár egyenruha ára a hozzá tartozó felszereléssel együtt eléri a 4 ezer lejt, de a huszárok toborzása is nehézkesen ment az elején – mondta Báthori István százados. A huszáréletbe lépőknek ugyanis komoly alapelveknek kell megfelelniük a százados szerint.
Ezek a következők:
1. Felnőttkorú, azaz 18. életévét betöltve, valamint a próbaidő lejártával, rendelkezzen hiteles és korhű egyenruhával és felszereléssel.
2. Legyen megbízható, kötelességtudó, fegyelmezett és pontos.
3. Legyen hűséges a csapatához, szolgálatkész, hasznos, segítsen másokon.
4. Legyen barátságos, tekintse testvérének bajtársait.
5. Az állatok barátja, tekintse lovát társának, ápolja, kímélje azt.
6. Legyen előzékeny és engedelmes.
7. A nehézségeket viselje jókedvvel, derűvel.
8. Legyen bátor, tiszta gondolkodásában, szavaiban és cselekedeteiben.
9. Legyen Istenhívő.
10. Megfogadja, hogy nem hoz szégyent csapatára, az egyenruhát méltatlanul és alkalomhoz nem illően nem viseli.
11. A csapata és a katonai hagyományőrzés érdekeit előbbre tartja a saját érdekeinél.
12. A hagyományőrző felettesei határozatait és kéréseit feltétel és vita nélkül teljesíti, tudva azt, hogy ezzel nemzetét és nemzetisége önbecsülését és jövőjét szolgálja.
13. Saját értékeit, szabadságát becsülő ember.
Aki tehát huszárságra adja a fejét, annak tartania kell magát ezekhez az elvekhez. A százados szerint ugyanis a huszár nem csupán fegyvernem, hanem teljes emberi létezésmód.
A 6. Württemberg huszárezred tevékenysége által a magyarság értékmegőrző építkezésébe szeretne bekapcsolódni. A kisvárosban néhány éve elindult a Rhédey brand népszerűsítése, a huszárok prioritása pedig csatlakozni kíván ehhez a folyamathoz. A híres és szépséges Rhédey Klaudia ugyanis annak a Württemberg Sándor hercegnek volt a felesége, akiről a huszárság felelevenítését kezdeményező egyesület a nevét kapta, és akinek a nevét az erdőszentgyörgyi huszárok ezrede ma büszkén viseli.
A XIX. században a Habsburg Birodalomban tizenkét huszárezred volt a hadseregben, ezek mind magyar alakulatok voltak. A huszárezredek a szokásoknak megfelelően hadrendi számmal és névvel voltak ellátva. A név az ezredtulajdonos nevére utalt. Az egyesületünk ezért Württemberg Sándor hercegről kapja nevét, akinek felesége az erdőszentgyörgyi gróf Rhédey Klaudia. Württemberg Sándor 1804-ben, szeptember 9-én született, Lajos württembergi herceg fia volt. Sándor herceg Württembergben töltött rövid katonai szolgálat után, még nagyon fiatal korában belépett az osztrák hadseregbe, ahol rendkívül gyorsan haladt előre, úgy, hogy már alig 40 éves korában tábornokságig vitte. 1850-ben a Bécsben állomásozó huszárezred tulajdonosa lett, amely 35 éven át viselte az oly híressé és népszerűvé lett Württemberg nevet – áll az erdőszentgyörgyi huszárezred honlapján.
Csibi Attila polgármester szerint örömteli dolog, hogy létrejött a huszárezred Erdőszentgyörgyön. Mindenképp előnyére válhatnak a településnek. A huszárezred tervei között szerepel ugyanis a település rendezvényeinek színvonalasabbá és tartalmasabbá tétele. Továbbá képviselnék Erdőszentgyörgyöt minden olyan rendezvényen, ahol lehetőség adódik erre. Báthori István százados szerint mindezek mellett eleget tennének külföldi hagyományőrző csoportok meghívásának is, és részt vesznek majd az 1848-as szabadságharc emlékcsatáin, a csehországi Austerlitz-i emlékcsatán és a Székely Vágtán is.
A 6. Württemberg Huszárezred szerint egykor magyar legényt aligha érhetett volna nagyobb dicsőség, minthogy huszárnak sorozzák. Ezért, mint kései unokák büszkén és féltett kincsként őriznek egy-egy megsárgult fényképet, amelyen huszár öregapáik feszítenek nyalka mundérjaikban, kifent bajuszukkal.
Joó Andrea Erika
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 4
Tegnapi: 28
Heti: 76
Havi: 432
Össz.: 101 224
Látogatottság növelés
6.Württemberg Huszárok - Erdőszentgyörgy - © 2008 - 2024 - wurttemberg.hupont.hu